Időszak
Együtt ülünk, még is nagy a távolság,
Szívünkben ott a szomorúság.
Hallgatnám mit mondasz,
De szádon a maszk, így passz..
Max bólogatok, jelelnék,
De ott, pont dolgozni érték,
A feladatot sűrgősen kérték.
A szemem mozog,
A türelmed egyre lejebb kocog.
Megszünt ez is, te jobbra
Én balra ennyi volt a mai napra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése