Álom élet

Álom élet

Van nekem egy lovagom,

Igaz nem lovon érkezett,

Hanem vonaton.

Midegy is lênyeg, hogy

Az élet vele nem monoton.

Minden reggel együtt edzünk,

A reggelit együtt esszük.

Moziba is együtt megyünk,

A sötétben nagyokat... nevetünk.

Hegyet is mászunk,

Viszont át nem fázunk,

Réteges a ruhazatunk,

De ha még is vész van,

Össze bújunk,

S mîg a levegő nem lesz elég

Forrô, szét nem gabalyodunk.

Vigyáz rám, ôv s szeret,

Lehozza nekem az egész eget.

Munkába csak Ő jár,

Keresi a zsét,

Amit én két kézzel szorok szét..

A reggelit ágyba kapom,

A kávémon Ő a habom..

A tojást viszont  félig nyersen falom.

Az étkezés után,

Eltakarit, kicsit se sután,

Aztán elvégzi a többi házi munkát egymás után...

Sőt, a faradt hét után én kapom a masszást,

És nem hallok semmi panaszkodást...

Viszont valami mást igen,

Megkell szüntetni a zajt septiben...

Valami bibi van az arany tepsiben

Kinyujtôzom, az ébresztőm leverem...

Hirtelen ülök fel,

A fejem a könyvespolcba be verem...

Körbe nézek...és inkább vissza aludnék, 

Ugyan is az iménti álom életem

Szétpukkant mint egy buborék.