Akár a marionett bábut,
Rángat, mint egy süket ágyú,
Nem számít neki más..
Csak a látszat:
Kép mutatás.
Olyan, mintha már nem is élnénk,
Mintha mindketten a világtól félnénk.
Mondjuk nem, mert én már nem félek..,
Inkább fogalmazzunk úgy, hogy ebben,
A félelemben élek...
Megszokás, elfojtott lélek,
Lassan elhalványul az élet..
Mint egy marionett bábu,
Kit kötélen rángat a "nagy ágyú"...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése