2016. április 8., péntek

Tikk - takk

Tikk - takk

Tikk - takk ugyan az a taktus,
Semmi személyes kontaktus.

Még is hallom kegyetlen játékát,
Érzem rámvetűlő árnyékát.
Remegve fogom fel,
Hogy gondolataimból,
Nem űzhetem el.

Az idő rohan,
A testem vele együtt halad,
A lelkem kicsit tovább marad.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése