2016. április 24., vasárnap

Függőségem tárgya


Reggel van, a szemem még csukva,
De az orrom akár egy nyitott csakra,
Úgy reagál a finom illatra,
Mely orromba kúszik,
S gyomrom tájéka forróságban úszik.

Kiszárad a szám, jelezve
Gyötrően vágyik a finom élvezetre.
Erőt véve magamon ki evickélek a fedélzetre.

Ott már vár egy ufó forma,
Hogy megtöltsem amolyan futó módra.
Pedig, nem kéne sietni, hisz így oda az élvezet,
De, nem birok várni, így kezem a nedűhöz vezet.

Megtöltöm poharam, ízesítem szépen,
Most pedig nagyot nyelek éppen…

Kérem szépen, ez már amolyan függőség,
A fekete nedű maga a drog csomagom,
Nem is tagadom, élvezem ám nagyon!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése